Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, Magyarországon évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2000 nő hal meg a betegségben. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok jelentőségére. Ebből az alkalomból is érdemes összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat a betegségről.
Az emlőrák a korai stádiumban rendszerint nem okoz fájdalmat, sőt, kialakulásának kezdetén általában semmilyen tünettel nem jár. Éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti, és ami miatt sokszor hónapokkal, évekkel a csomó észlelése után fordulnak orvoshoz. Érdekes jelenség, hogy minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy rosszindulatú daganatról van szó.
A tapasztalat alapján elmondható, hogy a rosszindulatú emlődaganatok döntő többsége az idősebb korosztályban, 50-65 év között fordul elő, de ma már a fiatalabb, 30 év alatti nőket is egyre gyakrabban érinti. A daganat növekedésével olyan fizikai változások jelennek meg, amelyek észlelése esetén életkortól függetlenül haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
A fő tünetek a következők:
- duzzanat, tapintható csomó, illetve megvastagodás, tömegérzet megjelenése az emlőben vagy a hónaljban
- az emlő alakjának, esetleg térfogatának a megváltozása
- az emlőbimbó formájának megváltozása, érzékennyé válása vagy behúzódása, bőrének ekcémaszerű kisebesedése
- az emlő bőrének megvastagodása, eldurvulása (úgynevezett narancshéjtünet), az emlőbimbó területének duzzanata, érzékennyé, pirossá vagy meleggé válása az ellenoldali emlőhöz képest
- az emlőbimbó váladékozása.
Az emlődaganat kialakulásának pontos okát nem ismerjük, a betegség megjelenésének azonban különböző jellemző rizikófaktorait különböztethetjük meg. A kockázati tényezők közé tartoznak a nem, az életkor és a genetikai tényezők, tehát a családon belüli korábbi emlődaganatos esetek. Az egészségtelen életmód (dohányzás, alkohol, elhízás), az emlőrák a saját kórtörténetben és a késői, 30 éves kor feletti gyermekvállalás is rizikótényezőnek számít.
A magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 8-10 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy élete során minden 10-12. nőnél alakul ki a betegség, az örökletes emlőrák tekintetében viszont ennél nagyobb a megbetegedés esélye.
Kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. A mammográfiás szűrővizsgálat a legjobb módszer az emlőrák korai felfedezésére, amellyel még a tünetek megjelenése előtt, a nem tapintható, kicsiny elváltozásokat is ki lehet mutatni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szinte mindig 60% fölötti a szűrővizsgálatokra behívott nők részvételi aránya, ez országos viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik, ami rendkívül jelentős az időben történő diagnosztizálás tekintetében.
A mammográfiás vizsgálatok bizonyítottan csökkentik a mortalitást, az 50-es korosztályban kb. 25-30%-kal, a 40-es korosztályban mintegy 18%-kal. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a korai diagnózis és kezelés által megelőzhető az áttétképződés. Magyarországon 45 és 65 éves kor között kétévente javasolják (ill. tartják kivitelezhetőnek) a mammográfiás vizsgálatokat.
Fontos hangsúlyozni, hogy a mammográfia és az ultrahangos vizsgálat kiegészítik egymást, teljes diagnózist csak a kettő együttesen adhat. Gyakran előfordul, hogy bizonyos elváltozásokat csak a mammográf mutat ki, vagy fordítva, ezért is nem elegendő csak az egyik vagy másik szűrővizsgálaton részt venni.
A férfiaknál, jóval ritkábban ugyan, mint a nők esetében, de szintén kialakulhat emlőrák. A tünetek, a diagnózis, a terápia valamint a pszichológiai vonatkozások a férfiakra ugyanúgy érvényesek.
Az emlőrák esetében is érvényes megállapítás, hogy kezelése annál hatékonyabb, minél korábbi stádiumban ismerik fel a daganatot. Minél hamarabb kezdődik el ugyanis a kezelés, annál nagyobb a beteg esélye a teljes gyógyulásra. Az emlőrák időben történő felismeréséhez azonban elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat, illetve a rutin szűrővizsgálatokon való részvétel.
Dr. Erfán József
osztályvezető főorvos, onkoradiológus