Kórháztörténet

A XX. századi történelmi események során bekövetkezett határváltozások kedvezőtlen hatással voltak a szatmári és a beregi térségben élő emberekre. A hagyományos kereskedelmi útvonalak megszakadtak, lehetetlenné vált a kapcsolattartás a régió akkori központjával, Ungvárral, Munkáccsal, Beregszásszal, Szatmárnémetivel, Nagykárollyal. Ezek a városok amellett, hogy kereskedelmi és kulturális centrumok voltak, a korabeli egészségügyi ellátásban is meghatározó szerepet töltöttek be. Látható volt, hogy - különösen az akkori közlekedési viszonyokat figyelembe véve - a nyíregyházi kórház önmagában képtelen megoldani a megye kórházi ellátásra szoruló betegeinek gyógyítását. Az '50-es évek vége, a '60-as évek eleje jelentős fordulatot hozott országunk és a megye legkeletibb szegletének egészségügyi ellátásában.

Fehérgyarmaton a korabeli források alapján „1895. november 15-én nyílt meg az első fehérgyarmati nyilvános kórház, vármegyei kezelésben. Ilyen rangú a korabeli Szatmár megyében csak Szatmárnémetin és Erdődön volt.” A hajdani intézmény 25 ággyal indult, de a 30-as évek végére már 50 ággyal működött. Igazgató főorvosa Dr. Kiss Antal volt. Bár a kórház történetét feldolgozó dokumentumok úgy írják, hogy a rövid ideig működő “kórház” 8 ággyal működött, azonban a Fehérgyarmati vármegyei közkórház 1929. évről készített 144/1930. számú számadási zárlatában is 50 ágy szerepel. Az első fehérgyarmati kórházat gazdasági és egészségügyi koncepcionális okokból 1932-ben Mátészalkához csatolták, ahol ekkor került átadásra az új 74 ágyas intézmény. A megszüntetéssel nem csak a térség egészségügyi ellátása vált esetlegessé, hanem a kórház emléke is a feledés homályába veszett. A mátészalkai kórház nagy felvevőterülettel és ehhez képest alacsony ágyszámmal indult, így a fehérgyarmati járás minimális fekvőbeteg ellátáshoz jutott, a tehetősebb polgárok a debreceni klinikát vagy az ország távolabbi gyógyintézeteit keresték fel, ez a lehetőség szegény sorsú betegek számára elérhetetlenné vált.

A kiemelt beruházásként kezelt új fehérgyarmati kórház építését 1959-ben kezdték meg. Az ünnepélyes átadás 1963. szeptember 20-án volt. A kórház-rendelőintézeti egység 1963. október 1-én nyitotta meg kapuit a fehérgyarmati járás fekvő- és járóbetegei számára. Az ellátás színvonalát és a tulajdonosi jogokat illetően ez a kórház is több változást élt meg. Az intézmény "Fehérgyarmati Járási Tanács Kórház-Rendelőintézete" néven kezdte meg működését 260 ággyal, amely rövid idő után 295-re bővült. Ekkor a kórházban a sebészeti, belgyógyászati, szülészet-nőgyógyászati, fül-orr-gége, valamint gyermek és fertőző osztály fogadta a betegeket. 1970 májusában nagy csapást jelentett a kórházra is a fehérgyarmati járás szinte egész területét elöntő árvíz. A kórházat az ápolt betegekkel és dolgozókkal együtt kellett üríteni. Az ország összefogott a természeti csapás által sújtott terület lakosságának megsegítésére, az újjáépítési munkák meggyorsítására. Ennek köszönhetően 1970. július 1-én vált az intézet ismét fogadóképessé. 1973-1976 között a Megyei Tanács volt a fenntartó, majd 1977-től 1978. december 31-ig a Mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Kórház Fehérgyarmati telephelyeként üzemelt az intézmény. 1979-től - Fehérgyarmat várossá válásától - a Városi Tanács volt a fenntartó. 1990. októberétől a tulajdonosi jogokat a Fehérgyarmati Városi Önkormányzat gyakorolta.

Vásárosnaményban 1952-ben kezdte meg működését a Járási Szülőotthon, amely némileg kibővülve 1958. október 6-ától már mint kórház fogadta a betegeket. Az akkori viszonyokat jól jellemzi néhány adat. Az intézményben két orvos dolgozott, egy belgyógyász és egy gyermekgyógyász, akik a laboratóriumi és röntgenvizsgálatokat is elvégezték és ők feleltek a 80 kórházi ágyon ellátásban részesülő betegek gyógyulásáért. Ez az állapot egy évig tartott, amikor is központi rendelkezés eredményeként négy segédorvos érkezett a kórházba, segítve az addig hősiesen helytálló orvosok munkáját.

A nagy változás 1966-ban következett be, amikor átadták az új, akkor modernnek számító 3 emeletes kórházat, amelyben helyet kapott a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet és a gyermekgyógyászat, valamint a laboratórium és a röntgen. 1968-ban kezdte meg működését a fül-orr gége osztály 15 ággyal a régi szülőotthon helyén. Ekkorra a kórházi ágyak száma 235 lett. A járóbeteg-ellátás a kórházi fekvőbeteg-ellátást követően fokozatosan indult meg a régi, nem betegellátásra tervezett épületekben. Az orvos és szakdolgozói létszám fokozatosan bővült, az intézmény a 70-es évek végére a megye egyik legjobb kórháza lett, később viszont a környező kórházak megerősödése miatt veszített felvevőterületéből, egyre kevesebb beteget látott el. Gyakoriak voltak a tulajdonosváltások is. Kezdetben a Megyei Tanács 3. számú kórháza volt, majd 1970-től a Járási Tanács tulajdonába került. 1976-1978 között a kisvárdai kórházhoz csatolva, azzal egy irányítás alatt működött. 1979-től a Vásárosnaményi Városi Tanács, 1990-től pedig a Vásárosnaményi Városi Önkormányzat gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

A két városi kórházban az évek, évtizedek alatt nagyon kevés pénzt fordítottak felújításra, modernizálásra, így a kilencvenes évekre mindkét intézmény elavulttá vált és a térség lakosainak szembe kellett nézni azzal, hogy esetleg mindkét kórház megszűnik. Az 1990-es évek közepére mindkét intézmény gazdasági nehézségekkel és szakember hiánnyal küzdött.

A Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1996. február 23-án Közgyűlési Határozattal létrehozta a Szatmár-Beregi Kórházat az addig önálló városi kórházként működő Fehérgyarmati Városi Kórház és Vásárosnaményi Városi Kórház egyesítésével, azok tulajdonba vételével. A két kórház egyesítése a Népjóléti Minisztérium egészségügyi átalakítási programjához kapcsolódó racionalizálási folyamat keretében, a térségi ellátás biztosítása érdekében jött létre. A Megyei Önkormányzat a két kórház fúziójával és az új intézmény alapításával egyidejűleg - a működőképesség megőrzése érdekében - az intézmény szervezeti átalakítása, vagyis új struktúra kialakítása és a két telephelyű kórház rekonstrukciójának azonnali megindítása mellett döntött.

Az alapító az egészségügy korszerűsítési programjához illeszkedően olyan kórházi ellátást tervezett meg, mely a járóbeteg ellátást erősíti, kiépíti a sürgősségi betegellátás kórházi egységeit és a két telephely szakmai szolgáltatásainak egymásra épülésével, ágyszám leépítéssel, valamint a krónikus ellátás formáinak kialakításával optimalizálja a fekvőbeteg kapacitásokat. A gazdaságosabb működés érdekében központosította az igazgatási és szakmai, gazdasági, műszaki háttér-szolgáltatási feladatok végzését. Az új intézmény a szatmár-beregi térség mintegy 87 ezer lakosának járó - és fekvőbeteg-ellátását biztosítja. Természetesen az egymástól 28 km-re lévő intézmények funkcióit egyesíteni lehetetlen, feladatmegosztásokra azonban volt lehetőség. A fúziót követően a két kórház közös menedzsment irányítással, szakmai feladat-megosztással részben külön működik, viszont az egészségügyi és gazdasági-műszaki háttérszolgáltatások összevonása teljes körűen megtörtént. A telephelyek között a "személyi átjárhatóság feltételei biztosítottak, a dolgozói átjárás a kórház saját kisbuszával történik. Az alapfeladatokat mindkét kórházban ellátják, de a kiemelt szolgáltatások és specialitások - mint például a koraszülött részleg, fül-orr-gégészeti osztály, intenzív osztály, véradó, sterilizáló, a központi műtőblokk, a kardiológia és stroke részleg. A sebészeti, nőgyógyászati, valamint gyermekosztály székhelye is Fehérgyarmaton van, míg Vásárosnaményban részlegük működik. A műtétek után a betegeket a vásárosnaményi telephelyen is ápolhatják, hogy közel lehessenek a látogatóikhoz. Vásárosnaményban is van műtő, ahol a nagy intenzív hátteret nem igénylő műtéteket előjegyzés alapján végzik.

A kórházi rekonstrukció

A szaktárca akkori vezetése a kezdeményezést modell értékűnek tartotta és a programot, valamint a rekonstrukció megvalósítását támogatta. A kórház rekonstrukciójára első ütemben 1997-ben, mintegy 3,5 milliárd forint, majd második ütemben 2001-ben 430 millió forint címzett támogatást sikerült elnyerni. A szükséges saját erőt a fenntartó Megyei Önkormányzat biztosította. A felújítási munkák 1997-ben kezdődtek meg és 2002. őszén fejeződtek be. A rekonstrukció műszaki tartalma, naturális mutatói úgy kerültek meghatározásra, hogy az új szervezeti-működési struktúrát szolgálják ki a beruházással megvalósuló épületek, gépek és műszerek, a gazdaságos működtetés szem előtt tartása mellett.

A rekonstrukció eredményei:

Az öt évig tartó munka során mindkét kórház főépülete teljes körűen felújításra, átépítésre került, közművei és berendezései kicserélődtek. Az elvégzett munkák a leszerződött határidőknek megfelelően, jó minőségben készültek el. Esztétikailag, funkcionálisan és felszereltségét tekintve is méltán lehet büszke rá a beruházó és a kórházi kollektíva.

A járó- és fekvőbeteg ellátásnak helyt adó vizsgáló és kezelő helyiségek felszereltség és esztétikum szempontjából a XXI. század követelményeit elégítik ki. A fekvőbeteg részeken a komfortosított kórtermekben lényegesen jobb körülmények között gyógyulhatnak betegeink. A kórtermekhez tartozó külön fürdőszoba, nővérhívó rendszer, ágylámpa sávok, betegbarát bútorok, ágymelletti telefon a beteg kényelmét szolgálja.

A rekonstrukció megvalósításának eredményeképpen az átadott épületek orvos- és kórház-technológiája, építészeti megjelenése európai színvonalú betegellátást biztosít. A kórháztechnológián belül kiemelt fontosságú a központi orvosi gázhálózat kialakítása, mely a műtőkben, a gyógyászati helyeken, vizsgálókban, kezelőkben, kórtermekben biztosítják az orvosi gázok folyamatos elérhetőséget.

Mindkét telephelyen a legújabb előírásoknak megfelelő műtőblokk valósult meg. Vásárosnaményban egy sebészeti és nőgyógyászati jellegű műtétek végzéséhez ébredővel és kiszolgáló helyiségekkel ellátott műtő áll rendelkezésre. Fehérgyarmaton két aszeptikus és egy szeptikus műtő ad helyet a sebészeti és nőgyógyászati nagyműtéteknek. A Fül-orr-gégészeti műtétek, a nőgyógyászati kisműtétek és a császárműtétek végzésére külön műtők szolgálnak. Mindkét telephely sürgősségi osztályain külön suturázó biztosítja a kisebb beavatkozások végzését.

A vásárosnaményi sterilizálási feladatokat is a Fehérgyarmaton megvalósított Központi Sterilizáló látja el. Teljes lefedést biztosít minden sterilizálási formát illetően a benne elhelyezett géppark.

Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2009. február 26-i ülésén határozott a fenntartása alá tartozó egészségügyi intézmények (Jósa András Oktató Kórház, Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház) integrációjáról.

A fenntartó a betegellátás színvonalának megőrzése mellett a gazdaságosabb és hatékonyabb működés érdekében döntött az átszervezésről, melytől jelentős megtakarítást vár.

A Megyei Közgyűlés 2009. április 29-i döntése értelmében a megyei önkormányzat a fenntartása alá tartozó egészségügyi intézményekből közhasznú társaságokat hozott létre, amelyek az érintett kórházak, így a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő egészségügyi közfeladatait is ellátja a jövőben. A három újonnan létrejövő nonprofit társaság irányítását egyetlen csúcsszervezetbe integrálták. A létrejövő holdingszerkezet társaságai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 100%-os tulajdonában maradnak. A közgyűlés határozata értelmében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Dr. Kiss Zoltán Tamás, operatív főigazgatója Dr. Pikó Károly, stratégiai főigazgatója Dr. Vadász Mária, innovatív főigazgatója Dr. Móré E. Csaba lett. A Jósa András Oktatókórház Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként Dr. Vancsó Ágnes, a Sántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként Dr. Pollák Csaba és a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként Lőrinczi János látta el a társaságok irányítási feladatait. A Megyei Önkormányzat a kórházak működtetésének átstrukturálásától a belső folyamatok egyszerűsödését és a kórházak működésének racionalizálását várta, amelyek a közös beszerzési tevékenységgel együtt jelentős megtakarításokat eredményeznek.

Újab szervezeti változások

2013. január 1-től a Holding Zrt. újabb döntése értelmében a kórház beolvadt a Mátészalkai Területi Kórház Nonprofit Kft-be és egy kórházként, Szatmár-Beregi Kórházak Nonprofit Kft. néven működött tovább. 2013. április 1-jével ismét tulajdonosi változás következett be, kormányzati döntés értelmében a Kft-ket megszűntették, költségvetési intézménnyé alakították át, és a már új, egyesített két kórház beolvadásával megalakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, melynek a megye valamennyi kórháza (kivéve a Kisvárdai Kórház) tagja lett. A fehérgyarmati, mátészalkai, vásárosnaményi kórházak, valamint a nyírbátori szakrendelő 2013. április 1. óta együtt alkotja az összevont kórház un. Északi Pólusát.

A kórház igazgatóinak kronológiája

Fehérgyarmati Városi Kórház igazgatói:
	Dr. Kovács László	1962 - 1966
	Dr. Gazdag István	1966 - 1967
	Dr. Romhányi Tibor	1967 - 1971
	Dr. Sánczi Gyula	1971 - 1975
	Dr. Kovács László	1975 - 1976
	Dr. Csiszár Gusztáv	1977 - 1978
	Dr. Katona Sándor	1979
	Dr. Kovács László	1979 - 1983
	Dr. Ráday János	1983 - 1989
	Dr. Sánczi Gyula	1989 - 1990
	Dr. Kanyó András	1990 - 1992
	Dr. Bakai Zoltán	1992 - 1996

Vásárosnaményi Városi Kórház igazgatói:
	Dr. Pásztor János	1958 - 1977
	Dr. Szabó István	1979 - 1990
	Dr. Balogh Eszter	1990 - 1991
	Dr. Szele Ildikó	1991 - 1996

Szatmár-Beregi Kórház főigazgatói:
	Dr. Bakai Zoltán	1996 - 1997
	Dr. Kovács Árpád mb.	1997
	Dr. Vadász Mária	1997 - 2009