Hetedik alkalommal rendezték meg idén a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű országos önkéntes ifjúsági akciót. A katolikus, a református és az evangélikus egyház kezdeményezésére szerte az országban nyolcezer önkéntes fiatal látott el három napon át közhasznú feladatokat szociális, fejlesztési és környezetvédelmi területen, az akcióhoz a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház is csatlakozott. Október 10-e egyben a Lelki Egészség Világnapja is, ebből az alkalomból az intézmény lovagtermében ünnepségre és előadásokra került sor.
A napot a Korányi Frigyes Gimnázium dráma tagozatos tanulóinak előadása nyitotta, akik Az énekes madár című darabot adták elő a betegek számára.
Mangol Csilla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, a lelki egészség és az önmagunkkal szembeni béke legalább annyira fontos, mint a testi, fizikai teljesség. Arra buzdított, figyeljünk oda jobban egymásra, forduljunk empátiával embertársaink felé, hiszen mások számára mi magunk is a környezet része vagyunk. Végezetül köszönetet mondott az önkéntes program résztvevőinek munkájukért.
Prof. Dr. Polgár Péter intézményigazgató beszédében elmondta, hogy a Lelki Egészség Világszövetsége 1992-ben nyilvánította október 10-ét a Lelki Egészség Világnapjává, Magyarország két évvel később emlékezett meg először külön napon is a mentális egészségről. Azért kiemelten fontos a társadalom figyelmét felhívni a problémára, hiszen világszerte közel félmilliárd ember szenved lelki betegségekben. Magyarországon ma 150-200 ezer főre tehető a mentális betegségekben szenvedők száma, ez a szám pedig egyre csak nő. Ezért is kiemelt jelentőségű a társadalom pszichés betegekkel szembeni negatív megítélésnek csökkentéséért tenni, a rászorulók mintegy 30-40%.-a ugyanis nem mer orvoshoz fordulni problémájával.
Az idei világnap mottójához -„Skizofréniával élni”- igazodva Prof. Dr. Bánki M. Csaba címzetes egyetemi tanár tartott előadást a témában. Úgy fogalmazott, riasztóan keveset tudunk a betegségről és arról, milyen arányban forrása a külvilág. A skizofréniáról, a skizofrén betegekről a média félretájékoztatásának következtében komoly tévhitek élnek az emberekben, a betegség nem a személyiség meghasadása ugyanis, mindenestől, a maga teljességében károsodik a psziché. A skizofrénia a lakosság 1%-át érinti, tehát Magyarországon 100-120 ezer emberre tehető a skizofrén betegek száma, és ez az arány évtizedek óta nem változik. Számos világhírű tudós, művész szenvedett a betegségben, kialakulása független tehát a szellemi kapacitástól, környezeti hatások és biológiai anomáliák együttesei okozzák.
Az úgynevezett első epizód, a betegség kezdeti szakaszának kezelésén múlik a sikeres terápia. A betegség korai felismerése és szakszerű kezelése felbecsülhetetlen jelentőséggel bír, létfontosságú a skizofrén beteg és környezete számára, hiszen kezelés nélkül a legtöbb beteg sorsa negatív irányt vesz, és akár tragédiába is torkollhat. Rendkívül fontos a korai kezelés, mert a terápiás válasz ilyenkor még nagyon kedvező, a páciensek 87 %-a jól reagál az első epizód korai kezelésére. Ekkor hamarabb elérhető a remisszió, a tartós tüneti javulás, ezzel egy időben pedig megállítható a betegség progressziója. Komoly nehézséget jelent, hogy a páciensek 50-60%-a nem látja be betegségét, és nem működik együtt a terapeutákkal. Nagy a visszaesések aránya is, és minden visszaesés egyre súlyosabb. Ennek oka, hogy a páciensek a kezdeti terápiás javulás után nem érzékelik a relapszus veszélyét, és nem folytatják a kezelést. A betegen múlik tehát a betegségbelátás és a kezeletlen első szakasz hossza. Korai kezeléssel és terápiás együttműködéssel tartós remisszió érhető el. Az sem mindegy, mivel kezelik a skizofrén betegeket, a tartós hatású injekciók segíthetnek a legtöbbet. Kiemelten fontos a környezet, a család adaptív funkcióképességének erősítése, megóvása a széthullástól.
Horváth György református lelkész A vallás szerepe az idős korban címmel tartott előadást. Október 1-je az Idősek Világnapja, ez a körülmény is aktualitást adott gondolatainak. Mivel Európa népessége az elöregedés útján jár, ezért is kiemelt fontosságú az idősekről való gondoskodás, ami a vallásos értékrend számára különösen jelentős, a civil szervezeteket pedig partnernek tekintik ebben. A hit, az Isten-ember kapcsolat, a gyülekezet nyújtotta nyitott, befogadó magatartás és közösségi élmény kapaszkodót, segítséget nyújthat az idős kor problémáinak megélésében. Az előadás a 71. zsoltár elemzésre is kitért, mely Horváth György elmondása szerint szinte a geriátria, az öregkori bajok summájának is tekinthető.
A napot a Kállai Kettős néptáncegyüttes előadása zárta, amely programra szintén hivatalosak voltak az intézmény betegei.
Október 11-én reggel az intézet dolgozói, az önkéntesek, a nagykállói református egyház tiszteletese és a környező iskolák diákjai a betegekkel közösen láttak el különböző feladatokat, többek között udvart takarítottak, sövényt telepítettek, virágot ültettek, újrafestették az udvari szemeteseket és gombokat varrtak a pizsamákra.
Az önkéntes nap egyik legnagyobb értéke és üzenete azonban az volt, hogy kórházi dolgozók, önkéntesek és betegek együtt, közösen tettek szűkebb környezetükért.